@loverfyb: Lalisa real life Barbie 💗💖Lisa Paris Louis Vuitton #lisa #lisabarbie #louisvuitton #fyppppppppppppppppppppppp #foryou

Lover*✨
Lover*✨
Open In TikTok:
Region: CA
Thursday 02 October 2025 03:16:38 GMT
7658
498
4
18

Music

Download

Comments

phina7925
Phina :
Love #LaLisa Manobal🥰🥰🥰 #LisaxLouisVuittonSS26💛💛💛
2025-10-02 07:43:41
2
jojo26530
✨️Elena✨️ :
watttt
2025-10-02 03:28:55
1
r.ziw
จันท์เจ้า :
👍👑🥰💖Lisa barbie. 💛#lisaxlvss26
2025-10-02 18:43:42
1
davudleejaroen
davudleejaroen :
❤❤❤❤🥰🥰🥰🥰
2025-10-03 11:56:49
1
To see more videos from user @loverfyb, please go to the Tikwm homepage.

Other Videos

Egy év alatt teljesen megváltozott az életem. Tavaly az álmom a rémálmommá vált: a koktélbárom, amit Ibizán nyitottam Spanyolországban, csődbe ment. És ha ez nem lett volna elég, édesanyám, aki épp nálam nyaralt, az utolsó napján meghalt.
Láttam a saját szememmel, ahogy felkötik a gépekre, miközben mélyen a szemembe nézett riadt tekintettel. El tudod ezt képzelni, hogy veled történik? Ezután elém dobtak egy csekket – épp akkor, amikor az utolsó pénzemből az anyukám utazását finanszíroztam. 
„Fizessen be négy millió forintot egy héten belül, különben édesanyját nem tudjuk hazaszállítani a temetésre.” A 87 éves nagymamám, aki már alig bír járni, otthonról nézhette végig, ahogy a lányát eltemetik. Te hogy reagálnál? Úgy tűnhet hogy én érzéketlen vagyok és nem fájt.. Dehogynem…

A legmélyebb fájdalmat éltem át, amit leírni is nehéz.
 Viszont megfogadtam, hogy felhasználom ezt a fájdalmat, hogy kihozzam magamból a legtöbbet. Hogy bebizonyítsam édesanyámnak és mindenkinek körülöttem, hogy amiről a mentális erőről tanítok, az nem csak üres szólam. Mostanában sokan hasonlítanak Szabó Péterhez.

Szélhámosnak neveznek, aki ezzel akarja „lehúzni” az embereket.
 Köszönöm a hasonlítást mert számomra megtisztelő.

Hiszen Szabó Péter sokat segített nekem a mentális állóképességem fejlesztésében, és hozzátett ahhoz, hogy ma ilyen ember legyek. Aki nem hisz abban, amiről beszélek, abban, hogy a gondolataink formálásával képesek vagyunk megváltoztatni az életünket, azt csak sajnálni tudom.

Mert ezzel olyan erőt hagy figyelmen kívül, amely nélkülözhetetlen a saját potenciálunk kibontakoztatásához. A szavak, az önszuggesztió, az őrültnek tűnő, már-már megszállott hit önmagunkban, a vizualizáció és a mindennapos, apró lépésekben végzett cselekvés,

mindez egy ilyen nehéz élethelyzetben eszméletlen eredményeket tud hozni.
 Én tudtam, hogy a fájdalom közepébe kell állnom, és ha ott fókuszáltan meg tudom tartani magam,
akkor minden célt, amit kitűztem, el fogok érni.
 Én tudtam, hogy így lesz.
 Ezért visszaköltöztem az üres, debreceni Tócóskerti lakásba, ahol felnőttem.

Ahol minden nap éreztem az ürességet és a fájdalmat, hogy senki sincs körülöttem.

Ahol a gyerekkori emlékek már csak a múltban élnek.

Ahol már nem vár haza a mosolygó anyukám és nagymamám…

Csak én, egyedül, a magány és kristálytiszta célom. Minden nap fájt.

De tudtam, hogy a fájdalom segít a haladásban.
 Mindent beleadtam. Nem hagytam magamnak „B” tervet.

Kitűztem magam elé célként, hogy felépítem Magyarország legjobb nyelvoktató platformját, majd a legjobb marketing iskoláját.
 Megfogadtam, hogy kihozom magamból a maximumot fizikailag is, ezért úgy edzettem, mint még soha.

Nem buliztam, nem ittam egy korty alkoholt sem, nem lógtam feleslegesen – csakis a fejlődésemre fókuszáltam.
 A mentális gyakorlataimat ugyanúgy folytattam, csak még erősebben, mint előtte.
 És ma – minden, amit akkor elképzeltem és tápláltam az elmémben, valósággá vált.
Igazam volt.
Tudtam, hogy igazam lesz.
 Ismét bebizonyosodott: nem a körülmények számítanak, hanem az, hogyan reagálunk rájuk.
 Tudom, hogy sokan vagytok, akik hasonló vagy még nehezebb körülményeket éltek át.

Remélem, hogy az én történetem nektek is segíteni tud,

és megfogadom, hogy mindent meg fogok tenni, hogy segítő kezet nyújtsak és fényt mutassak sokaknak akikben az éppen kialudni készül.
Egy év alatt teljesen megváltozott az életem. Tavaly az álmom a rémálmommá vált: a koktélbárom, amit Ibizán nyitottam Spanyolországban, csődbe ment. És ha ez nem lett volna elég, édesanyám, aki épp nálam nyaralt, az utolsó napján meghalt.
Láttam a saját szememmel, ahogy felkötik a gépekre, miközben mélyen a szemembe nézett riadt tekintettel. El tudod ezt képzelni, hogy veled történik? Ezután elém dobtak egy csekket – épp akkor, amikor az utolsó pénzemből az anyukám utazását finanszíroztam. 
„Fizessen be négy millió forintot egy héten belül, különben édesanyját nem tudjuk hazaszállítani a temetésre.” A 87 éves nagymamám, aki már alig bír járni, otthonról nézhette végig, ahogy a lányát eltemetik. Te hogy reagálnál? Úgy tűnhet hogy én érzéketlen vagyok és nem fájt.. Dehogynem…

A legmélyebb fájdalmat éltem át, amit leírni is nehéz.
 Viszont megfogadtam, hogy felhasználom ezt a fájdalmat, hogy kihozzam magamból a legtöbbet. Hogy bebizonyítsam édesanyámnak és mindenkinek körülöttem, hogy amiről a mentális erőről tanítok, az nem csak üres szólam. Mostanában sokan hasonlítanak Szabó Péterhez.

Szélhámosnak neveznek, aki ezzel akarja „lehúzni” az embereket.
 Köszönöm a hasonlítást mert számomra megtisztelő.

Hiszen Szabó Péter sokat segített nekem a mentális állóképességem fejlesztésében, és hozzátett ahhoz, hogy ma ilyen ember legyek. Aki nem hisz abban, amiről beszélek, abban, hogy a gondolataink formálásával képesek vagyunk megváltoztatni az életünket, azt csak sajnálni tudom.

Mert ezzel olyan erőt hagy figyelmen kívül, amely nélkülözhetetlen a saját potenciálunk kibontakoztatásához. A szavak, az önszuggesztió, az őrültnek tűnő, már-már megszállott hit önmagunkban, a vizualizáció és a mindennapos, apró lépésekben végzett cselekvés,

mindez egy ilyen nehéz élethelyzetben eszméletlen eredményeket tud hozni.
 Én tudtam, hogy a fájdalom közepébe kell állnom, és ha ott fókuszáltan meg tudom tartani magam,
akkor minden célt, amit kitűztem, el fogok érni.
 Én tudtam, hogy így lesz.
 Ezért visszaköltöztem az üres, debreceni Tócóskerti lakásba, ahol felnőttem.

Ahol minden nap éreztem az ürességet és a fájdalmat, hogy senki sincs körülöttem.

Ahol a gyerekkori emlékek már csak a múltban élnek.

Ahol már nem vár haza a mosolygó anyukám és nagymamám…

Csak én, egyedül, a magány és kristálytiszta célom. Minden nap fájt.

De tudtam, hogy a fájdalom segít a haladásban.
 Mindent beleadtam. Nem hagytam magamnak „B” tervet.

Kitűztem magam elé célként, hogy felépítem Magyarország legjobb nyelvoktató platformját, majd a legjobb marketing iskoláját.
 Megfogadtam, hogy kihozom magamból a maximumot fizikailag is, ezért úgy edzettem, mint még soha.

Nem buliztam, nem ittam egy korty alkoholt sem, nem lógtam feleslegesen – csakis a fejlődésemre fókuszáltam.
 A mentális gyakorlataimat ugyanúgy folytattam, csak még erősebben, mint előtte.
 És ma – minden, amit akkor elképzeltem és tápláltam az elmémben, valósággá vált.
Igazam volt.
Tudtam, hogy igazam lesz.
 Ismét bebizonyosodott: nem a körülmények számítanak, hanem az, hogyan reagálunk rájuk.
 Tudom, hogy sokan vagytok, akik hasonló vagy még nehezebb körülményeket éltek át.

Remélem, hogy az én történetem nektek is segíteni tud,

és megfogadom, hogy mindent meg fogok tenni, hogy segítő kezet nyújtsak és fényt mutassak sokaknak akikben az éppen kialudni készül.

About